Burgonyás rozskenyér dióval és lenmaggal

Már megint rosszalkodom, a kedvenc pékségemben azért nagyon ritkán veszek kenyeret, de szinte csak azért, hogy a hozzávalók listáját is megkaphassam, így volt ez ezzel a kenyérrel is, már csak ki kellett tapasztalnom, hogy lesz legjobb a tészta. Azoknak ajánlom, akik szeretik a tömörebb kenyereket és a kenyér füszer nyújtotta ízvilágot.
Hozzávalók:
                     Elötésztához: 50 g tk. rozsliszt
                                            40 g BL 80-as liszt
                                            65 g víz
                                              3 g élesztö
Kenyértésztához: 12 dkg fött burgonya (héjjába megfözve, meghámozva, kihütve)
                             az összes Elötészta vagy 150 g  rozskovász
                             26 dkg BL 80 liszt
                             10 dkg tk. rozsliszt
                             14 dkg fehér rozsliszt
                             1 teáskanál méz
                             1 teáskanál kenyérfüszer (örölt Koriander, édeskömény, kömény keveréke)
                             csipet aszkorbin, vagy egy teáskanál 10 %-os ecet
                             25 dkg író, vagy víz (víz valószínüleg kevesebb, abból tarts vissza pár                                                                  evökanálnyit)
                             3 dkg libazsír, vagy vaj
                             1 dkg élesztö
                             1-2 evökanál lenmag
                             1 evökanál pehelymix
                             pár szem dió
1. Az elötésztához valókat összekeverem elözö este,  letakarva hagyom a konyhapulton másnapig pihenni. A burgonyát is meg lehet fözni, majd kihülés után hütöben tárolni.
2. A burgonyát lereszelem és a kenyér hozzávalóival tésztát gyúrok (a dió kivételével) azért írom, hogy gyúrok, mert tömörebb tésztát kapok, mint egy fehér kenyérnél, de ez így van jól, a rozsos kenyér esetében.
Ha nagyon ragadna, akkor szórok rá egy kevés lisztet, és gömbölyítem,egy olajjal vékonyan kikent kelesztötálba teszem, letakarom és hagyom kelni. Nem fog olyan volument elérni, mint a fehér kenyér, de érezhetö a tészta állagán, hogy müködik az élesztö. 30 perc után átgyúrom és hagyom még kb. 40 percet újra kelni.

3. Lisztezett felületre borítom és ellapogatom, egyenletesen elosztom rajta a diót és feltekerem, mint a veknit, majd addig formázom, míg cipó alakra igazítom. Egy liszttel beszórt vagy konyharuhával bélelt kosárba teszem fejjel lefelé, mert majd az lesz a kenyerem teteje, így hagyom kb. 1 órát kelni.

4. A sütöt elömelegítem 230 fokra a jénait vagy vaslábast együtt felmelegítem a sütövel, mikor felmelegett a tésztát egy sütöpapírra óvatosan átfordítom, a tésztát körbe befújom vízzel (azért csak az oldalát, hogy a tetejéröl ne mossa le a víz a lisztmintát), ha akarom bemetszem tetszés szerint, de nem muszáj, mert úgy is szép, ha magától reped, ahol neki tetszik, így rusztikusabb lesz. Vigyázva, hogy ne égessem össze a kezem sütöpapírral együtt átemelem a felforrósított edénybe, lefedem és hagyom 30 percet így sülni, majd visszaveszem a höt 210 fokra és 15-20 percet hagyom még sülni.
A kész kenyeret rácsra téve hagyom kihülni, esetleg le lehet takarni egy konyharuhával, hogy kicsit puhuljon, viszonylag hosszú idö míg kihül, kb. 2 óra.

Az elkészült kenyér még 4-5 nap után is ehetö, talán kicsit szikkadtabb, de nálunk elfogyott :)
Nekem egyszerüen vajjal megkenve ízlik a legjobban, de nagyszerü szendvics készíthetö belöle.


Jó étvágyat kíván hozzá!